Kannabisz Hatása Az Agyra / A Zaj Hatása Az Idegrendszerre - Eletmod.Hu
- Kannabisz hatása az agora vox
- Az alvás hatása az agyra | Napialvás
- Tech: Biztató kísérlet: a kannabisz visszafordíthatja az agy öregedését | hvg.hu
A hipokampuszban a most megismert gátlósejtre ül rá, ahogy ott üldögél, meggátolja a gaba nevű átvivő, szabályozó anyag felszabadulását. A gaba sok feladata mellett a tanulásért felelős sejteket szinkronizálja, blokkolásakor tehát a serkentősejtek nem egyszerre villannak, magyarul nehezebben vagy nem tudunk tanulni. Az még ma sem ismert pontosan, hogy a gaba irányítása nélkül a szinkronizálatlan sejtfelvillanás mit eredményez. Némi idő elteltével a THC leválik a gátlósejtről, és kiürül a szervezetből. Nem csak a hipokampuszban találhatók cannabioidreceptorok. Az agyban és a gerincvelőben, sőt máshol is előfordulnak. Az összes agyi felvevőhely lokalizálása még két-három évbe telik. Mégis számos területen végeznek már kutatásokat, hogy ezt a két év börtönt érő növényt az emberiség szolgálatába állítsák. Katona István doktorandusz barátom jegyezte meg: "Meglepő lenne, ha a sok millió éves evolúció alatt kialakulna egy olyan szer, amely kizárólag szórakozásra szolgál. " Még ismeretlen ugyan az elv, de tudott, hogy a marihuána ingerli az éhségközpontot, később talán az anorexia gyógyszere lehet.
Kannabisz hatása az agora vox
#diagnózis #drogfogyasztás #pszichés betegségek #szenvedélybetegség 2016. 09. 07. Módosítva: A Western Ontario Egyetem kutatói azonosították az agy azon szabályozóköreit, amelyeket a marihuána befolyásol. A Journal of Neuroscience oldalain megjelent tanulmány szerint a vizsgált jelenség eredményezi a kannabisz-származékok agyra gyakorolt hatását, mely az érzelmek feldolgozásában fejti ki hatását. Ismert, hogy az agyban megtalálhatóak az endokannabinoid receptorok, melyek a kannabisz-tartalmú drogok célpontjai. Ennek ellenére a marihuána agyra gyakorolt pontos hatása nem világos. Steven Laviolette és munkatársai leírták, hogy a kannabinoid receptorok aktiválódása főként az amigdalának elnevezett agyterületet érinti. Az amigdala, mint a limbikus rendszer része, az érzelmek és a memóriatárolás folyamatában játszik szerepet. A szer szintén aktiválja a homloklebeny-kéreg idegsejtjeit, ami a külvilágból érkező információ, és a memóriatárolás folyamatában alapvető, ezáltal az érzelmek kialakulásához köthető.
- Kannabisz hatása az agora vox
- Huawei p9 előlap
- A marihuána hatása az érzelmekre - EgészségKalauz
- A dohányzás az agyat is károsítja
Az alvás hatása az agyra | Napialvás
A kutatók vagy THC-t vagy placebót adtak be intravénásán 24 főnek három különböző napon, egy adott héten, majd EEG-n keresztül figyelték, hogy mi történt a résztvevők agyában a THC vagy a placebó hatására. A marihuána fokozza a neurális zajt A résztvevők agyának elektromos aktivitását mérő vizsgálatából kiderült, hogy a neurális zaj szintje az agyukban nagyobb volt, ha THC-t kaptak, mint amikor placebót. A kutatók szerint ez a megnövekedett idegi zaj zavarhatja a többi jelet, s emiatt az információ átadását az agyban. "Képzelj el egy koktélpartit, amelyen beszélgetni próbálsz egy barátoddal, de egyúttal sok ember beszél a háttérben. A barátod hangja jelenti a jelet, amellyel megpróbál üzenet átadni neked, de az összes háttérzaj összekeveredik ezzel. Na, ilyen lehet a neurális zaj" - érzékeltette Cortes-Briones a Live Scinece-nek nyilatkozva. Minél erőteljesebb az idegi zaj, annál kevesebb információt lehet közölni torzítás nélkül - állítják a kutatók. Azt is feltételezik, hogy a THC agyra gyakorolt hatása befolyásolhatja azt a képességet, hogy a különböző agyi területeken az információfeldolgozás összehangolt módon történjen meg.
Tech: Biztató kísérlet: a kannabisz visszafordíthatja az agy öregedését | hvg.hu
Valószínűleg kisebb a kapacitásunk az új élmények kódolására. A felfedezés azt sugallja, hogy a tanulás utáni alvás mellett a tanulás előtti alvás is fontos. A kutatás arra is magyarázatot ad, hogy ha megszakad az alvásunk éjszaka, miért érezzük kevésbé frissnek magunkat másnap. Vannak közvetett bizonyítékok is a mély alvás áldásos hatásaira a szinapszisok "visszametszésében". Korábban is találtak már bizonyítékokat az agyháztartás elméletre. Például EEG felvételek bizonyítják, hogy az emberi agy elektromosan kevésbé reagál a nap kezdetén – egy kellemes éjszakai alvás után – mint a végén. Mindez ugyancsak arra utal, hogy a kapcsolódások gyengültek. A patkányokban a szinapszisok működtetésében szerepet játszó AMPA receptor nevű molekula szintjei alacsonyabbak az ébredési szakaszban. A legújabb metszetvizsgálatok, amik szerint a szinapszisok kisebbek lesznek, a legközvetlenebb bizonyítékok az agyháztartás elmélet helyességére, állítja Vyazovskiy. "A szerkezeti bizonyíték fontos. Ezt kevésbé befolyásolják más zavaró tényezők" – tette hozzá.
A séma kérdéseket tartalmaz az általános tünetekre, specifikus szédüléses és a hányinger tüneteire, fülzúgásra, halláskárosodásra, látási zavarokra és más agyidegek zavaraira, a múltban elszenvedett traumákra, fejtraumára vagy zaj traumára, ortopédiai és neurológiai betegségekre, a szív- és érrendszeri betegségekre, anyagcserezavarokra vonatkozóan, valamint a felmerülő kérdésekre, melyek a már esetlegesen megtörtént kezelések sikerességnek szubjektív értékelése. Második lépésben fül-orr-gégészeti vizsgálat történik A harmadik lépés egy alapos audiometriai vizsgálat. Ez csontvezetéses és légvezetéses hallásküszöb tisztahang audiometriát, akusztikus diszkomfort küszöb vizsgálatot, impedancia - audiometriát, valamint stapediusreflex mérést tartalmaz. 430 beteg 88%-a volt férfi és 12% nő. Betegeink átlag életkora 47, 7 év, átlag súlya 76 kg és az átlag magasság 171 cm volt. A leggyakoribb panasz a himbálózó mozgás, mintha csónakban volnának, melyet olyan érzés követett, amit körhintaként írtak le.
Az alvás hatása az agyra Bár a válasz egyszerűnek tűnhet arra a kérdésre, hogy miért alszunk, valójában egyike az élet nagy rejtélyeinek. Most minden eddiginél szilárdabb bizonyítékokat szereztek az alvás funkciójáról – olyan folyamatokat tesz lehetővé az agy "háztartásában", ami meggátolja az agy túltöltődését új emlékekkel, vélik a kutatók. Minden eddig tanulmányozott állatnál megfigyelhető az alvás, ennek oka azonban nehezen megfogható. Azok a laboratóriumi patkányok, melyeket nem hagytak aludni, egy hónapon belül elpusztultak, azok az emberek pedig, akik néhány napot alvás nélkül töltenek, elkezdenek hallucinálni, sőt epilepsziás rohamok is előfordulhatnak. Az egyik elv szerint az alvás segít az új emlékek megszilárdításában. Bizonyított, hogy a teszteken jobban teljesítenek azok, akik aludtak tanulás után. Tudjuk, hogy a friss emlékek az agysejtek közötti kapcsolatok megerősítésével rögzülnek az ébrenlét stádiumában, az alvás közben lezajló memória folyamatok azonban tisztázatlanok maradtak.