Az epizódok során többek közt letűnt, évmilliárdokkal ezelőtti időkbe látogatunk; a tudomány oltárán mindent feláldozó kutatókkal ismerkedünk meg; ellátogatunk egy titkos helyre, ahol a földi élet keletkezhetett; majd felmenőink és utódaink lehetséges világait is felkeressük. "A sorozat tovább keresi a válaszokat az univerzumban elfoglalt helyünkkel kapcsolatos izgalmas kérdésekre, és emlékeztet rá, mennyire fontos megőrizni Földünk épségét, amikor a civilizációnk jövőjét építjük" – mondja a műsor házigazdája, Neil deGrasse Tyson. Forrás: Cosmos Studios Forrás: Cosmos Studios A sorozat írója és producere Ann Druyan, Carl Sagan özvegye, akivel Sagan az eredeti szérián is dolgozott. Executive producerként Seth MacFarlane, Brannon Braga és Jason Clark is részt vett a műsor készítésében. "A Kozmosz: Lehetséges világok sokkal több egy látványos és drámai filmes utazásnál. Az epizódokban többek közt olyan alig ismert hősökkel, kutatókkal, felfedezőkkel is találkozunk, akik inkább feláldozták az életüket, mintsem, hogy hazudjanak vagy veszélybe sodorják az emberiség jövőjét.
Úgy gondolom, hogy már a mi életünkben választ kaphatunk arra a kérdésre, egyedül vagyunk-e a Naprendszerben – mondta a szakértő. Az asztrofizikus hozzátette, nem évekről, inkább évtizedekről van szó. És a Naprendszeren kívül? Ha a Naprendszeren kívüli keresést nézzük, a helyzet már jóval bonyolultabb. Egyelőre a szakértők legjobb módszere a rendszerünkön kívül fekvő bolygók, az úgynevezett exobolygók légköri vizsgálata. Tyson úgy véli, a távoli égitesteken az élet jelenlétére közvetlen bizonyítékot jó darabig bizonyosan nem foguk találni, ettől függetlenül a közvetett nyomokat érdemes kutatni. Az exobolygók légkörében az úgynevezett biomarkereket kell keresni. Ezek olyan anyagok, amelyek az élet jelei lehetnek – nyilatkozta. A biomarkerek számos típusa ismert, az egyik legelterjedtebb a metán, ami ugyan geológiai úton is létrejöhet, a Földön viszont a gáz többsége szerves folyamatok hatására keletkezik. Egyelőre nehéz dolguk van a kutatóknak, amikor ezen anyagokat akarják kimutatni, a szakértő szerint ugyanakkor belátható időn belül elindulnak azok a földi teleszkópok, illetve űreszközök, amelyek jelentősen megkönnyítik majd a szakértők munkáját.
Neil deGrasse Tyson ( 1958. október 5. –) amerikai asztrofizikus, író és tudományos ismeretterjesztő személyiség, jelenleg a Hayden Planetárium igazgatója, illetve az Amerikai Természettudományi Múzeum asztrofizikai részlegének kutatási munkatársa. Ő a műsorvezetője a 2014-ben indult Kozmosz: Történetek a világegyetemről című ismeretterjesztő sorozatnak, amely az eredeti, 1980-as, Carl Sagan által megalkotott Kozmosz: Személyes utazás című sorozat hagyományait viszi tovább. Korai évei [ szerkesztés] Tyson a szociológus Cyril deGrasse Tyson, és a gerontológus Sunchita Marie (Feliciano) Tyson középső gyermeke, két testvére van. New Yorkban, Bronxban nevelkedett. Kilencéves korában jutott el a New York-i Hayden Planetáriumba, s ezt követően szenvedélyévé vált a csillagászat. "Az univerzum választott engem, nem volt beleszólásom a dologba" – magyarázta elhivatottságának spirituális vetületét egy interjúban. [8] Kamaszkorában már elhivatottan tanulmányozta a csillagokat, 15 évesen pedig egy kis népszerűséget szerzett azzal, hogy órákat is tartott a témában.
Bemutató: Március 22-én, vasárnap este 9-kor – National Geographic A nagy sikerű Emmy-díjas sorozat új évaddal jelentkezik! A széria ezúttal is izgalmas, eddig feltérképezetlen területekre merészkedik: előbb visszarepít minket egészen az univerzum hajnaláig, hogy onnan – a valóság függönyének egy lyukán át – meg se álljunk a távoli jövő utopisztikus világaiig. Kalandozásunk során többek közt ellátogatunk a földi élet titkos keletkezési helyére; rácsodálkozunk a 2039-es New York-i világkiállítás tudományos újításaira; és olyan híres vagy méltatlanul elfeledett tudósokkal is találkozunk, akik koruk legnagyobb hősei is voltak egyben. Tudtad, hogy a történelem egyik legjobb növénynemesítője éhen halt, mert nem adta a nevét egy tudományos hazugsághoz? Hogy a Holdra szállás technikáját már az I. világháború lövészárkaiban kidolgozta valaki, 50 évvel megelőzve az Apollo-programot? És hogy a Nap öregedésével megállíthatatlanul közeleg az idő, amikor a Föld már nem lehet az otthonunk? Tarts velünk, a kozmosz és az emberi elme mélyén lenyűgöző csodák várnak!
Jó időzítésre, nagy szerencsére van tehát szükség, hogy észleljük őket – tette hozzá. Utazás egy másik világba Már az eredeti Kozmosz sorozat, illetve az új széria egyik központi eleme is a Képzelet űrhajója (Spaceship of the Imagination) volt – a szerkezet, mellyel a műsorvezető és a néző szabadon utazhat a világegyetemben. Tyson egyelőre felfoghatatlannak tartja, hogy a fajunk egyszer a valóságban is képes legyen a hasonlóan szabad utazásra. Nem tudom elképzelni, hogy az ember egyszer elhagyja a Naprendszert. Ez persze nem jelenti azt, hogy kivitelezhetetlen lenne, az emberiség már számtalanszor megvalósította a lehetetlent – mondta az asztrofizikus hozzátéve, hogy a gondolattal a sorozat készítése során is eljátszottak. A Képzelet űrhajója. Kép: National Geographic/Cosmos Studios Párhuzamként a polinézek merültek fel, akik évezredekkel az időszámítás kezdete előtt képesek voltak a lehetetlenre: hajóikkal átszelték a tengert, és előbb Délkelet-Ázsia számos szigetét, majd a ma Polinéziaként ismert régiót is benépesítették.
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
Oké, jöjjön mégis egy pici, igazából evidens spoiler: ha lesz addig még emberi faj a Földön, és túl akar élni, akkor költöznie kell – előbb a Naprendszer távolabbi égitestjeit kell megcélozni, de a megnyugtató megoldás csakis a csillagközi űrutazás, galaxisunk más naprendszereinek, bolygóinak fölfedezése lesz. Lehetetlennek látszik? – teszi fel a kérdést Tyson. Nem az, hiszen az emberi faj korábban is megtette már ezt – válaszolja meg saját kérdését, és elkalauzol minket a múltba, az emberi történelem első, ismeretlenbe hajózó népei közé. A távoli múlt és a még távolibb jövő közti feszültségről, az áthidalhatatlannak tűnő távolságok és az adott korban rendelkezésre álló technológiai, tudományos ismeretek viszonyáról szóló epizód dramaturgiája igazán magával ragadó: ahogy a végén maga Sagan szólal meg hangfelvételről, az emberi faj elkerülhetetlen bukását vagy dicső kozmikus fölemelkedését latolgatva, attól libabőrös lesz a néző. A 11 országban, 19 helyszínen forgatott, a világegyetem 13, 8 milliárd éves múltját és beláthatatlanul távoli jövőjét, a kozmosz és az ember evolúcióját lehengerlő idő- és térbeli, sőt mentális ugrásokkal bemutató sorozat kettesével vetíti a National Geographic, 43 nyelven, a világ 172 országában, a magyar tévépremier március 22-én, vasárnap, este 9 órakor lesz.
Neil deGrasse Tyson Forrás: Patrick McElhenney/FOX A márciusban induló Kozmosz: Lehetséges világok sorozat több ezer év kozmikus evolúcióját tárja a nézők elé, egy lenyűgöző tér- és időbeli utazás keretében, amit Neil deGrasse Tyson asztrofizikus vezet. A sorozat Carl Sagan ikonikus, 80-as évekbeli Kozmosz-szériájának 21. századi továbbgondolása, a négy Emmy-díjjal kitüntetett Kozmosz: Történetek a világegyetemről című sorozat új évada. Forrás: Cosmos Studios Sok évtizeddel ezelőtt a fiatal Carl Sagan különös, egy kamasz fiútól merőben szokatlan dolgokról álmodozott a szobájában: a szerinte hamarosan elérkező űrkorszakról és kalandos csillagközi utazásokról. Majd felnőve a híres csillagász legendás tévéműsort készített a témáról Kozmosz: Személyes utazás címmel. Most, 40 évvel az eredeti sorozat bemutatója után, a tudományos kaland tovább folytatódik a Kozmosz: Lehetséges világok című harmadik szériában. A sorozat eddig feltérképezetlen területekre merészkedik: visszarepít bennünket egészen az univerzum hajnaláig, hogy onnan – évmilliárdok eseményeit elénk tárva – meg se álljon a távoli jövő ismeretlen világáig.