Az alábbiakban fény derül rá, hogy hívják Klementint, hogy mennyi ideig tart egy pillanat, és azon is elelmélkedünk, hogy akar-e névtelenségbe burkolózó szereplőnk dolgozni, vagy inkább mégse. | 2016. május 11. Ismét a múltnak mélységesen mély kútjából rángatunk elő egy jó kis beküldést. Egyik legaktívabb levelezőnk, Csiki, akinek például nagyszerű Sherlock-sorozatunkat is köszönhettük, még 2011 novemberében küldte ezt a három találatot. Csak a harmadik valódi félrefordítás közülük, de az első kettő is határozottan érdekes. Nézzük őket sorjában. Valamelyik éjjel ment a tévében az Egy makulátlan elme örök ragyogása. Sokszor láttam már a filmet angolul, de mivel magyarul még sose, gondoltam megnézem, max lesz egy kis gyűjteményem számotokra. Mivel sajnos csak kb a felétől sikerült bekapcsolódnom, nem láttam az egészet, de 1-2 érdekességet így is sikerült elkapnom. Az első egy tipikus baromság volt. A filmben Jim Carrey karaktere (Joel) felébred az álomból, látjuk ahogy az ágyán fekszik, és pár másodpercre kinyitja a szemét.
New York, reggel 8 óra. Jack Mosleyt (Bruce Willis), a másnapos, kiégett zsarut megbízzák egy egyszerűnek tűnő feladattal. Egy nagyszájú, simlis tanút, Eddie Bunkert (Mos Def) kell elkísérnie a bíróságra. Jacknek 15 percébe kerülne, hogy 16 utcányira onnan kitegye a fegyencet, és hazaérjen. Csakhamar azonban egy tűzpárbaj rádöbbenti, hogy bizonyos erők nem szeretnék, ha a tanú odaérne a 10 órási kihallgatásra. Amikor erősítést kér, kiderül, hogy régi jó barátja, Frank nyomozó (David Morse) vezet
Hűtőbe tesszük, majd amikor a csokoládé megdermedt tetszőlegesen kakaóporral és csoki reszelékkel díszítjük.
Ne sírj paraszt! Én a bánatot leszarom, Sodrom az OCB-t, a szálakat elvarrom, Ez betonfétis, tőlem utcát hallasz, A magamfajta nem áll le, terjed mint az anthrax, Tes! Véresre hímzem a rímeket, Te a különleges PÉKességed miatt nem értheted, Szükség van rád is, hogy játszd el a balfaszt, Annyi sebet vágok rád, nem takarja a Hansaplast! A spanom logisztikus, de csak így érhetett végbe, Hisz nincs adó a terméken, míg átkerül kézből-kézbe, Már gyereknek szétesett, mondhatom, elég csúnyán, De mint Biggienek, nekik nem lesz élet a halál után, Ez a valóság! Hiába szimulálnál! Jó lenne neked is, ha magad végre szituálnád! Számos gyerek olyan felénk, hogy ha megütöd futsz, Pár napig fejfájást okoz mint a felütött cucc, Haver! Helyezzük más aspektusba, Aki a legnagyobbat mondja, a végén az lesz kussba, Ez is valóságshow, csak itt nincsenek kamerák, Mert túl sok a bűnös, és túl sok az aberrált, Itt, azt hiszem tesó mától fogva, A zenénk terrorista lett, téged túszként tart fogva, Mindennap ugyanaz, csak mások a veszélyek, Mindenki ugyanaz mégis mások az esélyek... SAIID: Pofádba nyomunk egy AK-t PH-val, A streeten rímmel dobálózunk, amíg ti téglával, Mocskos témákkal, lassan már csak fél májjal, Műmájerek kifekszenek a betonon 2 vállal!