Az arthritis betegnek hiányzik a melegség, hiszen szüntelenül elmulasztotta, hogy éljen és szeressen. Az igazi szeretet nem dog mákban, eszményekben vagy a képzeletben létezik: csakis az elevenen lüktető "Itt és Most"-ban. A betegnek be kell látnia, hogy képzetei a valóságtól szakítják el. A szabadságtól saját maga fosztotta meg önmagát, csakis ő adhatja vissza és lehet általa ismét önmaga. Meg lehet tanulni, hogy az ember ismét megértő legyen –önmagával szemben is –, újra kitárulkozzék és hagyja, hadd vigye őt az élet árama. Fel kell ismernünk: "Kötelességem olyannak lenni, amilyen most vagyok, és csak örülhetek annak, hogy végre az élet irányít, s érzelmeimet szabadon kinyilváníthatom. " Aki az élet előtt kitárulkozik, azzal nem fordulhat elő, hogy egy betegség nyugalomra kényszerítse.
Az ízületi problémák lelki hátterének megfejtéséhez meg kell vizsgálni, hogy miben akadályoz a betegség, illetve mire kényszerít. Azzal, hogy megértjük a tünetek figyelmeztető üzenetét, máris a változtatás irányába fordultunk, már csak el kell indulni a helyes úton, ami gyakran nem könnyű feladat. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani a testi tünetek és a mögöttük álló lelki okok összefüggésével foglalkozó tudomány szakértője, Kalmár János közreműködésével, aki megosztja Olvasóinkkal az ízületi betegségek és a helytelen viselkedés főbb összefüggéseit és a változtatás lehetőségeit. Kényszerpihenő Az ízületi problémák - a velük járó fájdalmakon túl - általában mozgásbéli nehézségeket, mozgáskorlátozottságot, a mozgás beszűkülését eredményezik. A betegség elsősorban azokat az örökmozgó embereket sújtja, akik állandóan nyüzsögnek, nem tudnak megpihenni, és azt sem veszik észre, hogy elfáradtak. A szervezet olyan módon lép közbe, hogy kényszerpihenőre ítél. Megfigyelhető, hogy az ízületi betegségek többnyire az olyan személyiségű embereket támadják meg, akik nem tudnak elég lazák lenni, túlságosan görcsösek, maximalisták, megfelelési kényszerük van magukkal és másokkal szemben is.