Páli Szent Vince
- Szent janos
- Szent-gyorgy
- Budapest-Középsőferencvárosi Páli Szent Vince plébánia - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
- Katolikus iskola kapuvár
A szerzetesrendek körül további intézmények is létrejöttek, melyek felkarolták a szegényeket, az elhagyatottakat és a betegeket, és foglalkoztak a gályarabokkal és az árva gyermekekkel is. Ez utóbbi tevékenység különösen is fontos volt a harmincéves háború (1618–48) idején. Amit a király és hatalmas miniszterei nem tudtak vagy nem is akartak véghezvinni, azt megtette ő – nem az adó emelésével, nem törvényekkel és rendeletekkel, hanem szívének hatalmas szeretetével, amelyre a szívek százezreiben dobbant visszhang. Ez a jelentéktelen kis pap több pénzt gyűjtött össze a háborútól sújtott vidékek számára, mint amennyi Franciaország összes bankjában volt akkoriban. Gabonát és vetőmagot küldött, ekéket és szerszámokat szerzett be az elpusztult gazdaságok számára. Egész karavánokat indított útnak élelemmel és ruhával a nélkülözőknek. Párizsban megszervezte a menekültek ellátását: a Szent Lázárból menhelyet és raktárt alakított ki, népkonyhákat szervezett. Röplapokat szerkesztett és nyomatott, hogy a népet tájékoztassák a járványok elleni védekezés módjairól.
Szent janos
[1] A Szent Mihályról elnevezett nagyharang súlya kb. 360 kg, alsó átmérője 87, 6 cm, hangja "B". A harangon Szent Mihály és Szent Zsuzsanna képe látható. [10] Felirata: " ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT MIHÁLY ARKANGYAL ÉS SZENT ZSUZSÁNNA TISZTELETÉRE KÉSZÜLT E HARANG, A BUDAPEST-KÖZÉPSŐFERENCVÁROSI PLÉBÁNIATEMPLOM RÉSZÉRE, LÁHNY MIHÁLY VASKERESKEDŐ ÉS NEJE SZÜLETETT WALZER ZSUZSÁNNA ÉS A BUZGÓ HÍVEK ADOMÁNYAIBÓL, AZ ÚRNAK 1936-IK ESZTENDEJÉBEN. ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN. " A harang másik oldalán: SZENT MIHÁLY ARKANGYAL ÉS SZENT ZSUZSÁNNA KÖNYÖRÖGJETEK ÉRETTÜNK! A kisebbik harangot Szent Anna után nevezték el, súlya kb. 110 kg, alsó átmérője 58 cm, hangja: "F". [10] Szent Anna képe mellett a következő felirat is olvasható rajta: ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT ANNA TISZTELETÉRE KÉSZÜLT E HARANG, A BUDAPEST-KÖZÉPSŐFERENCVÁROSI RÓ TEMPLOM RÉSZÉRE, AZ ÚRNAK 1936-IK ESZTENDEJÉBEN. ÖNTÖTTE ÉS AJÁNDÉKOZTA: SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN.
A plébánia területén volt a Zita barakk-lakótelep és a Kiserdônek nevezett, hírhedt nyomortelep. A plébániaépület egyházi tulajdon. Anyakönyvek: 1923-tól, előtte a ferencvárosi plébánián.
Szent-gyorgy
- Páli szent vince katolikus gimnázium
- Sós palacsinta apróséf
- A segítő szeretet mestere – Páli Szent Vince áldozópap | Magyar Kurír - katolikus hírportál
- Páli szent vince iskola
- Ofi felmérők 4 osztály 1
- Székesfehérvár szilveszter 2016 17
- Szent erzsebet
- Eladó parasztház győr moson sopron - Trovit
- Szent flórián
- Windows 10 ingyenes letöltése 2019
A Gát utcai templomból indul meg az 1923-ban megalapított plébánia élete. 1930-ban a Haller téri piac területén a főváros telket jelöl ki. Telekkönyvezteti azzal a kikötéssel, hogy az ingatlan kizárólag templom és plébánia céljait szolgálhatja. Itt épül Dr. Fábián Gáspár műépítész tervei szerint 1935–36-ban, az előzményekre visszatekintve, Páli Szent Vince tiszteletére a kereszthajós, neoromán plébániatemplom (1260 m2), amelyet Serédi Jusztinián hercegprímás 1936. október 18-án szentel fel. A plébániaház 1938-ra készül el. A plébánia területén volt a Zita barakk-lakótelep és a Kiserdőnek nevezett, hírhedt nyomortelep. A plébániaépület egyházi tulajdon. Fotó: Thaler Tamás
Rendjét lazaristáknak hívjuk. Ezen kívül egy női szerzetet is alapított a Szeretet Leányai (ismertebb nevükön Irgalmas Nővérek) elnevezéssel. Más társulatokat is alapított. Az Irgalmas Nővérek rend megalapításának nagy segítője volt Marillac Szent Lujza. 1640-ben az árva gyermekek felkarolására egy újabb intézményt alapított. Könyveket nem írt, csodákat sem tett, de alázatos és hűséges volt és nagy az ő egyszerűségében. Sokat imádkozott, virrasztott. Nagy munkabírás jellemezte, prédikált, írt, alkotott. Csak leveleinek a száma 30 000. Már életében szentként tisztelték. A legmagasabb politikai köröknek volt a tanácsadója. Haláláig megőrizte szellemi frissességét. Párizsban 1660. szeptember 27-én nyolcvanadik évében halt meg. Utolsó szava ez volt: "Bízom! " "Én soha nem gondoltam, hogy nagy dolgokat viszek végbe, hanem egyszerűen tettem, amit tennem kellett. " Forrás: Szent Vince Plébánia
Budapest-Középsőferencvárosi Páli Szent Vince plébánia - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Páli Szent Vince-plébániatemplom Vallás katolicizmus Felekezet római katolikus Egyházmegye Esztergom-Budapesti főegyházmegye Egyházközség Páli Szent Vince Plébánia Névadója Páli Szent Vince Pap(ok) Müller György Építési adatok Építése 1935 – 1936 Stílus neoromán Tervezője Fábián Gáspár Felszentelés 1936. október 18. Felszentelő Serédi Jusztinián Alapadatok Befogadóképesség ~2000 fő (ülőhelyek száma: 224) [1] Elérhetőség Település Ferencváros, Budapest Hely Budapest 1096, Haller u. 19-21 Elhelyezkedése Páli Szent Vince-plébániatemplom Pozíció Budapest IX. kerülete térképén é. sz. 47° 28′ 32″, k. h. 19° 04′ 43″ Koordináták: é. 19° 04′ 43″ A Páli Szent Vince-plébániatemplom weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Páli Szent Vince-plébániatemplom témájú médiaállományokat. A Páli Szent Vince-plébániatemplom (vagy: Budapest-Középsőferencvárosi Páli Szent Vince plébániatemplom) a Budapest IX. kerületében található Páli Szent Vince plébánia temploma, melyet 1935 és 1936 között építettek Fábián Gáspár tervei alapján.
1619 februárjában kinevezték a gályarabok lelkipásztorává. Az ekkor alapított Oltáriszentségről nevezett Társulattal megszervezi a gályarabok lelki és anyagi támogatását. A Gondi család 1625-ben jelentős összeget bocsátott Vince elképzeléseinek megvalósítására. Vincéhez eközben társak szegődnek, akik szintén hajlandóak a missziós munkát vállalni. Első közösségük a Collège des Bons Enfants-ban (A Jó Gyermekek Kollégiuma), majd 1632-től a Szent Lázár priorátusban él. Ez utóbbiról kapta később a közösség a Lazaristák nevet. Jó ideig sok helyről kapott támogatást, így a királyi udvarból is, különösen Ausztriai Anna királynőtől és Richelieu bíboros támogatta. 1643-ban a királynő meghívta a "lelkiismereti tanácsadó" hivatalára, ami azt jelentette, hogy az egyházi kinevezéseknél is volt tanácsadói szerepe. Emiatt a magas rangja miatt az intrikák őt is elérték, különösen a vele ellenséges Mazarin bíboros-kancellár hatására kegyvesztett lett. Ettől kezdve az udvari élettől teljesen visszavonult.
Katolikus iskola kapuvár
Halála és szentté avatása [ szerkesztés] Egészsége korának előrehaladtával egyre inkább meggyengült. Hosszú ideig mocsárlázban szenvedett. 1655-től súlyos beteg volt, a végén járni is alig tudott, 1660-ra gyakorlatilag teljesen lebénult. Rövid haláltusa után 1660. szeptember 27-én halt meg. Boldoggá avatási eljárása rövid időn belül elindult, ekkor sírját felnyitották, s testét romlatlan állapotban találták meg. 1729 augusztusában boldoggá, 1737- ben szentté avatták. Általa, illetve hatására alakult szerzetesközösségek (Vincés család) [ szerkesztés] Páli Szent Vince több rendet is alapított, valamint hatására az alábbi rendek jöttek létre. [2] Közösség elnevezése (magyarul) Rövidítés Alapítás dátuma Jelmondat Internet oldal elérhetősége Lazaristák (Misszióstársaság) CM 1625. január 25.
A templombelső a román stílusnak megfelelően van kialakítva. Fábián Gáspár tervezte többek között a fő oltárt, a szószéket és több berendezési tárgyat is. A főoltár oszlopfejei carrarai márványból, az oszloptörzsek zöld márványból, az oltárlap siklósi szürke márványból, a többi rész pedig piszkei vörös márványból készült a Weisenger cégnél. A főoltár homlokzatán öt mozaik látható, amelyek Krisztussal kapcsolatosak ( bárány, hal, kereszt, búza, szőlő). A mozaikok Zsellér Imre munkái. A szószék alapja és lépcsője haraszti kőből és márványból, felső része pedig színes márványból készült, felette hangfogó tetőzet van. A padokat Domoky József, a négy gyóntatószéket Topor Endre, a sekrestye-szekrényeket pedig Percze asztalos készítette. [1] A szentély öt üvegablaka Palka József műve: a középső Páli Szent Vincét, a többi négy pedig a tevékenységét ábrázolja (a lazaristák missziós munkája, a Szeretet Egyesület, az irgalmas nővérek iskolai és kórházi működése). A kereszthajó hat nagy ablakán magyar szentek láthatóak: az egyik oldalon Szent István, Szent Imre és Szent László, velük szemben pedig Szent Erzsébet, Boldog Gizella és Szent Margit.
A tartalmak könnyebb személyessé tétele, a hirdetések személyre szabása és mérése, valamint a biztonságosabb használat érdekében cookie-kat használunk. Az oldalra való kattintással vagy tartalmának megtekintésével elfogadod, hogy cookie-k használatával gyűjtsünk adatokat a Facebookon és azon kívül. További tudnivalókat, például a beállítási lehetőségek ismertetését itt találod: A cookie-k használatáról szóló szabályzat.