Zárt Égésterű Kandalló Bekötése
- Szükséges-e a külső levegő bevezetése, mekkora csőre van hozzá szükségünk és hová kell azt elhelyeznünk? - Minőségi kandallók közvetlenül a gyártótól
- Zárt égésterű kandalló - Ezermester 2013/11
Sógoréknál egyébként manapság szinte kizárólag ezt a módját választják az égési levegőellátásnak. Több szakmabelitől hallottam ellenérveket, elsősorban a következőt: a légtömör házak amúgy is élhetetlenek, a kályha pedig a lakótér szellőztetésének motorja lehetne. A lakótértől független levegőellátással éppen ezt a szellőztetőmotort veszítenénk el. Valóban kiváló szellőztetőmotor volt a kályha a múltban. Az akkori építési szokásoknak, előírásoknak, elvárásoknak ez kiválóan meg is felelt. Ma viszont sem a tulajdonosok elvárásainak, sem az építésügyi, sem a kéményekre vonatkozó előírásoknak nem felel meg ez a megoldás. Tény és nem vitatéma, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben épült szinte összes ház légtömör. Ami még nem így épült, azt pedig az óta egy alapos felújítással, nyílászáró cserével már azzá tették, vagy a ma beépített cserépkályha élettartama alatt azzá fogják tenni. A kályha jelenlegi és jövőbeni megfelelő működése, és a biztonság érdekében tehát gondoskodnunk kell a megfelelő égési levegő ellátásról.
Szükséges-e a külső levegő bevezetése, mekkora csőre van hozzá szükségünk és hová kell azt elhelyeznünk? - Minőségi kandallók közvetlenül a gyártótól
Ezt a megoldást viszont alaposan méretezni kell. Például ugyanaz a levegőbevezető csatorna kétszeres teljesítményű kályha esetén négyszeres ellenállással rendelkezik, míg azonos kályha és nyomvonal esetén egy másfélszeres csatorna átmérő növelés kb. ötödére csökkenti az ellenállást. A levegő csatorna hosszának, irányváltások és egyéb áramlásbefolyásoló elemek számának hatását most nem is említem. A legtöbb esetben ugyancsak változtatni kell a tűztérépítés gyakorlatán is a külső levegőbevezetés esetén. A hagyományos tűzterek ugyanis csak speciális kiegészítőkkel (például levegőbevezetéssel ellátott tűztér ajtó) alkalmasak külső égési levegő fogadására. A gyakorlatban inkább speciális tűztér kialakítás (biotűztér) alkalmazása az elterjedt.
Ebben az esetében a födémen kivágott résen keresztül kerül a cső a padlástérbe. A Ø120 mm belső átmérővel rendelkező csövön kívül másik általunk javasolt csőméret az 5×15 cm-es lapos cső, mely méretéből adódóan gyakran praktikusabb megoldást nyújt, könnyebb elvezetni pl. az aljzatbetonban, vagy a hátfalban. A magyarországi szabványoknak szintén megfelelve ugyan megoldható a kandalló üzemeltetése friss levegő bevezető cső csatlakoztatása nélkül is, de ilyenkor a külső falba egy olyan szellőző rács beszerelése szükséges, mely biztosítja a külső levegő folyamatos pótlását a szobába. Ennek hátránya, hogy a szellőző rácson keresztül az oxigén bejutása mellett a keletkező meleg távozik a lakásból, ezért mi inkább javasoljuk a külső levegő bevezető cső kialakítását.
Ez a cikk, a Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és Gyártók Országos Ipartestületének újságjában, 2013 év végén megjelent cikkem rövidített változata. Mint mérnöki gondolkodásmódú, fiatal kályhás, a kályhákat igyekszem nem csak esztétikai, hanem műszaki szempontból is a lehető legtökéletesebben megépíteni. Ennek egyik eleme a külső égési-levegő bevezetés alkalmazása, és ehhez részben kapcsolódóan legújabb fejlesztésű biotűztér alkalmazása. Több kályhás is kért már tőlem segítséget a külső levegőbevezetés megtervezésével, kivitelezésével kapcsolatban. A témával kapcsolatos tapasztalataimat, a levegőbevezetés méretezésével, kivitelezésével kapcsolatos ismereteimet ezért ezúton is szeretném megosztani a szakmabeliekkel. Eddig az összes kályhámat külső levegőbevezetéssel építettem, valamint az elmúlt pár hónapban jó pár kályha megépítésében vettem részt Ausztriában, osztrák mester segédjeként. Szeptember végén pedig volt szerencsém egy hetet eltölteni a Kachelofenverband kutató-fejlesztő laborjában, ahol többek között ezzel a témával kapcsolatban is kutakodtam.
Szükséges-e a külső levegő bevezetése, mekkora csőre van hozzá szükségünk és hová kell azt elhelyeznünk? A magyarországi szabványok értelmében egy kandalló üzembe helyezéséhez szükséges a külső levegő bevezetése. A Deltako kandallók teljes palettájánál ez a tűztér alján lévő csatlakozási pontban valósul meg. A külső levegő bevezetéshez elegendő egy Ø120 mm belső átmérővel rendelkező cső, melynek egyik vége a kültérre kerül kivezetésre, másik vége pedig a kandallóhoz van csatlakoztatva. Fontos leszögezni, hogy megoldható kisebb átmérőjű csővel is pl. Ø100mm -essel. A nagyobb keresztmetszetet azért javasoljuk, mert, ha a telepítés során a cső valahol megtörne, megnyomódna, vagy sok a sarok, így még mindíg elegendő levegő jut a tűztérbe. A friss levegő bevezetésére szolgáló cső leggyakrabban az aljzatbetonban kerül bevezetésre, de a hátfalból is kiállható cca 4cm magasságban a talajtól. Amennyiben körülményes a ház külső faláig eljutni a levegő bevezetéssel, a levegő utánpótlás megoldható a padlástérből is.
Zárt égésterű kandalló - Ezermester 2013/11
Külső levegő bevezetés lapos csatornával (alapozás előtt) Ha az épület alapozási fázisában nem került beépítésre kerek légbevezetés, akkor lehetőség van lapos csatorna alkalmazására, az aljzatbeton elkészüléséig. Vagyis a gépészeti szereléssel egyidőben még kialakítható lapos csatorna. Amennyiben a külső levegő bevezetési csatorna kialakítására a padlóban gépészeti szereléssel egy időben át egy már kész házban kell kialakítani, akkor általában az aljzatba fektethetünk egy ún. lapos csatornát, amely maximum 6 cm magas, így a leggyakrabban alkalmazott aljzatszigetelésben, gond nélkül elfér. A lapos csatornarendszerek több szélességben kaphatóak, így gyakorlatilag az összes kandallótípus levegő igénye kielégíthető használatukkal. A megoldás előnye, hogy a tervezést illetően több időnk marad – elég az estrich réteg kivitelezése és a gépészeti szereléssel egyidejűleg lefektetni a vezetéket. Hátránya a picit magasabb költségvonzat és a csatorna sérülésének lehetősége óvatlan betonozáskor. Ebben az esetben vizsgálja meg, hogy van e lehetőség a kandallóval határos helységeken keresztül, fal tövében, szekrény lábazata alatt, a födém áttörésével a pince mennyezetén stb.
Az ilyen megoldások esetén elvben szóba jöhetne egy ventilátoros rásegítés, de ennek van két jelentős hátránya: a, a ventilátor befolyásolja a tűztér szabályzását, így a kandalló hatékonysága romlik b, a kandalló működtetés legfontosabb szempontja szenved csorbát: mindenféle segédenergia nélkül is üzembiztos legyen! A külső levegő csatorna hossza nem választható meg szabadon. Az a kandalló tűztérrel és a kéménnyel együtt egy gáztani lengőrendszert alkot. Az általánosságban használható légcsatorna hossz 5 méter. Ezt a használható hosszt az alkalmazott idomtörések száma jelentősen csökkenti. Mi történik, ha túl hosszú, vagy túl szűk vagy a túl sok idomtörés miatt jelentősen növekszik az áramlási ellenállása? A kandalló nem jut elég levegőhöz és a begyújtási folyamat elhúzódik, és rendkívül nehézkessé válik, szélsőséges esetben nem működik. Hogyan orvosolhatjuk a problémát: 90 fokos könyökök helyett 45 fokos idomokat használunk, vagy túlméretezzük a keresztmetszetet. Ha teljesen biztosra akar menni, előzetesen készíttethet áramlástechnikai méretezést, amely a csatorna a tűztér és a kémény adatai alapján megadja az ideális paramétereket.
Fontos! A nem aljzatban, kerülő légcsatornákat minden esetben lássa el a szükséges szigeteléssel! Miért fontos ez? A pára mindig a meleg oldalon csapódik le. A csatorna belső oldalán a kinti hideg levegő áramlik, míg a külső oldal szoba-hőmérsékletű. A pára a csatorna külső falán fog lecsapódni a szobában. A csatornáról szó szerint folyni fog a víz, penészedhet, eláztathatja a környezetet. Fontos tudnivalók a külső levegő bevezetésről Amikor nem ég tűz a kandallóban, és kint hideg van, a kéményen keresztül a nagyobb nyomású hideg levegő a kandallóba áramlik. Ilyenkor a kandalló szabályzóit le kell zárni. Ha ezt nem teszi meg, akkor a kandalló lehül, és lehűti az Ön lakását is. Bármilyen kérdése esetén forduljon hozzánk bizalommal!
A nyílást ráadásul a kályha és az adott körülmények alapján méretezni kell. A gyakorlatban ez például 3-5 db. Aereco 125 mm-es fali légbevezetőt jelent. Nem sok kályha tulajdonos lenne, aki szeretne ennyi lukat a házára, amik az előírások szerint ráadásul állandóan rendelkezésre kell, hogy álljanak, tehát nem lehetnek sem kézzel, sem más módon (pl. pára érzékelővel) elzárhatóak! A 845-ös szabvány szerint ráadásul konyhai vagy fürdőszobai páraelszívóval felszerelt házban hagyományos, a lakótér légteréből beszívott égési levegő ellátású kályha csak úgy építhető, ha az elszívó berendezések automatikusan kikapcsolnak a kályha üzemelésének idejére. A fentiekből látható, hogy a levegőellátás e módja a jövőben szabályosan, csak speciális esetekben, és akkor is csak komoly épület-energetikai kompromisszum árán oldható meg. Az új házak esetében egyre terjedő gépi szellőztetés esetében pedig biztonságosan és megbízhatóan ez a megoldás gyakorlatilag sem kivitelezhető. Ausztriai gyakorlatom során azt látom, hogy ott eleve nagyon ritkán merül fel, hogy a kályhás ne külső levegőellátással tervezze és építse a kályhát.
- Cukrász tanfolyam online shop
- Csábításból Jeles - Élet a Campuson 14. Epizód - Castiel randi (Nincs több titok?) | Видео
- Zárt égésterű kandalló - Ezermester 2013/11
